Mi vagyunk a terítéken

Borbély László színész barátommal két éve kisütöttük, hogy megfőzzük első közös főzős szappanoperánkat. A film jól sikerült, nem kellett senkinek sem, azóta itt nálam a fiókomban porosodik. Ennek most vége, nézzetek egy jó nagyot, tapadjatok a monitorra!

Valamilyen úton-módon minden ember naponta kapcsolatba kerül a főzéssel, van aki csak fogyasztóként, van ki készítőként. Néha a gyorsan elkészíthető ételeket kedveljük, de olykor bonyolultabb, alkalmibb, különleges receptekre van szükségünk. Minden ember szívesen lesi el a konyhai ötleteket, recepteket, praktikákat, főleg ha azok közérthetően és szórakoztatóan vannak “becsomagolva”.

Ezért is találtuk ki főzős filmünknek ezt a humoros, kicsit csipkelődő formát, melynek ketten vagyunk házigazdái, két szomszéd: én, a szakács, és Borbély Laci barátom, a showman, a műsor összes többi karakterének megszemélyesítője. A filmekben kezdő konyhaművészek által, otthon megvalósítható, olcsó megoldásokat is bemutatunk, de azt is, hogyan kell akár több személyre, különleges fogásokat főzni.

Minden adásnak saját története van, vagy lenne, ami az apropóját adja, hogy mit, milyen alkalomra és kinek főzünk. Miután kiderül, hogy ki (vagy kik) a napi vendégek (anyuka, barát, kolléga, gyerek, vagy pl. egy focicsapat stb.) a chef – azaz én, Gyuri – kitalálom, hogy mit főzzek, majd elmegyek bevásárolni, majd otthon elkészítem az aznapi menüt. Az okoskodó szomszéd – azaz Laci – az étel elkészítése közben is meglepheti a szakácsot, akinek tanácsot adhat – kérve, vagy kéretlenül – a vendégvárás szabályairól, az alkalomhoz illő öltözékről, illemről, vagy akár az étel mellé fogyasztandó italokról.

Főzés közben mesélek az ételek elkészítésének módjáról, egyéb praktikákról. Minden fogás elkészítése után a néző megtudhatja, hogy mekkora az adott étel energia tartalma.

A műsor végén az asztal megterítve, és az aktuális vendéggel elfogyasztjuk a vacsorát.

Shoppingolás a zöldségeket beszélő kofánál